Kedves Szülőtársam!
Előre szeretném bocsájtani, hogy az épület megtekintésén részt vett szülők egyike sem villamossági szakértő, de az átlagosnál mélyebb ismeretekkel rendelkezünk erről a területről. Mi nem teszünk ténymegállapításokat, de vélelmezni tudunk bizonyos dolgokat.
A jegyzőkönyvet és a levelünket, melyet az igazgató úrnak, a tankerületnek, mint a vagyonkezelői jogok gyakorlójának és az önkormányzatnak, mint az épület tulajdonosának megküldtünk, itt tudjátok elolvasni: https://www.gtigszek.hu/index.php/component/edocman/felujitas2/egyeb/epuletbejaras
Anyagnedvesség mérése
Rengeteg ponton mértük az anyagnedvességet (4 cm mélységig). A könyvtár biztosan szárazon maradt, azt használtuk referenciaként. Általánosságban elmondható, hogy a fűtés nagyon jót tett az épületnek, a legnagyobb része már teljesen száraz. A folyosókon vannak még problémás pontok.
Vannak termek, ahol nincs fűtés. Ezek még nem tudtak kiszáradni, annak ellenére sem, hogy a környezetből kapnak hőt. Ilyen pl. 48-as terem.
Az épület elektromos vezetékeiről
Találtunk nyitott fedél nélküli dobozokat. Ez szabálytalan, de így legalább információhoz jutottunk az elektromos rendszerről.
Ami ezen a képen látható, hogy itt régi alumínium vezetékek vannak. Vélelmezhető, hogy az oktatási szárnyban ilyen vezetékeket használnak. Az alu vezetékek csavarásos összekötése (kék nulla vezető végén egyértelmű, hogy látszik is, hogy csavarva van összekötve a nulla, ott folyik áram üzemszerűen) is problémaforrás lehet majd, bár elfogadott eljárás. A TIG építésekor mindenképpen az volt. Ma már nem használ senki csavart kötést. Helyette pl. ilyen van: QRP.HU Az 1980-as években elfogadott volt. Jogilag nem hibás, de nem korszerű.
Az alumínium vezetékek a leginkább tűzveszélyesek. Az alumínium oxid szigetelő. Az oxidréteg lassan egyre növekszik, egyre nagyobb az átmeneti ellenállás. Tágul hő hatására, majd kikapcsolás után kihűl => mozog. Földelésnél ugyanez, megnövekszik a hurokellenállás.
Amúgy is problémás, sokkal puhább fém, könnyebben meglazulnak a sorkapcsok. A modern szerelvények nagy részében réz kontaktorok vannak. Nem láttunk ilyet, de csak pár doboz volt nyitva. Szóval kifejezettel tilos őket közvetlenül összekötni (ezért az ilyen rendszerek biztonsági érintésvédelmi vizsgálata különösen fontos), mert úgy működik az ilyen összeköttetés, mint egy elem: elektrokémiai korrózió útján, a levegő nedvességtartalmának segítségével, „megeszik” egymást, és egyszerűen elfogy a csatlakozás, ami akár tüzet is okozhat!
Alu vezetékeket általában toldani szoktak (pl. „csokival”), de fontos, hogy ilyen megoldás csak kis áramfelvételű eszközöknél alkalmazható. A toldás mindig potenciális problémaforrás, hasonlóan az összecsavaráshoz. Rendkívül fontos az ilyen rendszerek méréssel történő ellenőrzése.
A fentinél sokkal nagyobb probléma lehet a szigetelés elöregedése.
Azt is tudni kell, hogy a szigetelés nem tartós anyag, mindegyiknek van egy adott élettartama (A fotón látható vezetékek nem PE-köpenyes vezetékek). Nem véletlenül ír elő a 40/2017 NGM rendelet szigetelési ellenállás mérést.
Ezek lágyítóval ellátott szigetelések, ami kidiffundál, elpárolog a hosszú idők alatt az elektromos tér és a hő hatására.
Nem nagy hiba, de meg kell jegyezni, hogy szigetelőszalagot nem szabad használni a vezetékek jelölésére, mert az nem minősül tartós címkének.
A kapcsolószekrényekről
Kapcsolószekrények segédeszköz használata nélkül nyithatók a gyerekek számára. Ez szabálytalan.
Átnéztük a TIG összes kapcsolószekrényét, a portán lévő fő szekrényeket (még a leszerelt régi is a helyszínen volt). Semmihez nem nyúltunk, semmit nem nyitottunk ki, csak szemrevételezéssel történt minden.
Pontosabban a gondnok kinyitott párat. Nincsenek lezárva. A gyerekek is ki tudnák nyitni. Mondta, hogy van kis lakat hozzá, csak nem használják. Bárki kinyithatja.
Vannak ősrégi szekrények, de nagyon újak is.
Azt is megnéztük, ahol egyszer megrázott egy tanárnőt az áram, akkor cserélték le a fém dobozt műanyagra. A régi fém dobozt láthattuk a földön a portafülkénél (nem biztos, hogy pont azt, de hasonló). Ottília néni (nem tanár, portás karbantartó, ped. asszisztens, mindenes) kapcsolgatta az áramot, mivel korábban is voltak már kisebb volumenű beázások, ezért nap végeztével áramtalanítani kellett az épületet. Egy ilyen alkalommal, 2020. tavaszán a szekrénybe nyúlva áramütés érte Ottília nénit: majdnem meghalt, egy tanár találta meg. Akkor már próbált lépni, lejönni az emeletről. Mentő vitte el. 2021 júliusában jelentette be Vécsey László képviselő úr a TIG felújítását.
Az ÁVK hiányáról
Talán a legdurvább hiányosság, amit vélelmezni tudunk laikusként, hogy sehol nem találtunk áramvédelmi-kapcsolót (életvédelmi Fi-relét) a földszinti két szekrényen kívül és a két vetítőgép mennyezeti kapcsolódobozán kívül.
A két földszinti új (max 1-2 éves) szekrény vélelmezhető, hogy a tornaterem+kazánház, valamint konyha vagy pedig a két vizes épületrész (fsz+3 emelt) áramellátását biztosítja. Ezekben van csak 1-1 egyfázisú ÁVK.
Még a szintekre felszerelt új szekrényekben sem találtunk! Pedig kötelező lenne a Fi-relé. Szekrények cseréje felújításnak minősül a jogszabályok szerint és vélelmezhető, hogy szakképzetlen kezelők által üzemeltetett konnektorokat szolgálnak ki.
Az áramvédelmi-kapcsolók alkalmazását egyértelműen azért tették kötelezővé az aktuális szabványok és a hatályos jogszabályok, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a súlyos áramütéses baleseteknek számát.
Vélelmezhető, hogy – mivel a létesítéskor még nem volt kötelező (1980-as évek végén épület az épület) – a nagy beázásokkor, így szeptember 26-án sem volt áramvédelmi kapcsoló az épületben. Ha ez így van, akkor a beázások alkalmával vélelmezhető, hogy a gyerekek életveszélyben voltak, mert ha a fázissal érintkezésbe kerültek volna – áramvédelmi kapcsoló híján – szinte biztosan halált okozott volna a testükön átmenő áram.
Általánosságban elmondható, hogy jellemzően régebbi, több évtizedes villanyszerelések hordozzák magukban a tűz kialakulásának a veszélyét. Az elöregedett és elszenesedett vezeték szigetelések már nem tudják ellátni a feladatukat megfelelően, ezért áramot szivárogtathatnak. (300 mA szivárgó áramot a kimutatások szerint már tűzveszélyesnek tekintünk.) Beázás következményeként a szigetelés tovább sérülhet (esővízbe keveredő kémiai anyagok), valamint a védőcsövekbe szennyeződés kerülhetett a padlásokról.
Rendelet 1.13.4. alapján: „A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik.”
Szerintem nem véletlen, hogy a jelen beruházásban csak a konnektorokat, kapcsolókat, lámpatesteket cserélték. Ugyanis ez csak villamossági karbantartásnak minősül, nem pedig villamossági felújításnak. Ez utóbbi esetén kötelező lenne érintésvédelmi vizsgálatot végezni az egész épületen (minden mindennel összeköttetésben van egy elektromos rendszerben.)
Rendelet 1.6. alapján: „A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell b) rendkívüli eseményt követően”
Itt az elektromos rendszert érintő, nem kis volumenű beázások történtek szeptemberben. Ilyenkor kötelező áramtalanítani az adott részt. Csak akkor szabad ismét áram alá helyezni az épületet, ha a szükséges érintésvédelmi vizsgálatokat elvégezték és azok nem tártak fel hibákat. Laikusként szerintünk ez a másik legsúlyosabb hiányosság. Jegyzőkönyveztük, hogy a bejárás alkalmával a lezárással nem érintett oktatási épületrész (ahol a tantermek vannak) áram alatt volt.
Ismételten kérjük a tankerületet, hogy az elvégzett vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket küldjék el részünkre!
MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerint előírás a legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára legfeljebb 30 mA névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló használata, kiegészítő védelemként.
Miután az áram-védőkapcsoló életvédelmi eszköz, a pont megjegyzésében megemlített kivételt nagyon szigorúan kell értelmezni!
Abban az esetben, ha a különleges fogyasztó számára szolgáló dugaszolóaljzat kizárólagos használatára vonatkozóan bármely csekély kétség felmerül, ajánlatos:
- vagy a kivételes létesítéssel felhagyni,
- vagy a különleges fogyasztót fixen csatlakoztatni.
Amennyiben egy dugaszolóaljzatot speciálisan egy megadott fogyasztó (fogyasztókészülék, villamos berendezés, villamos szerkezet) táplálására létesítenek, csak abban az esetben hagyható el az áram-védőkapcsoló kiegészítő védelemként való alkalmazása, ha biztosan meg vannak győződve arról, hogy ez a dugaszolóaljzat tartósan, a teljes élettartama alatt kizárólag ennek a különleges fogyasztónak a táplálására szolgál.
Egy festett, felragasztott jelölés vagy felirat nem tesz eleget a fentebb leírt követelményeknek, tehát vagy fel kell hagyni a kivétel alkalmazásával, vagy fix bekötést kell alkalmazni!
Magyarul mivel általános célú konnektorok vannak a tantermekben, a fenti szabvány szerint kötelező az ÁVK használata, ha a felszerelt új szekrények ezeket táplálják. Márpedig vélelmezhető, hogy ezeket táplálják. Egyébként nem lenne kötelező a Fi-relé, mert egy épületnek az építéskori szabályoknak kell megfelelni és akkor még nem volt az.
Ha lenne ÁVK, akkor felmerül a kérdés, hogy miért raktak a szerelők a két új vetítőgép melletti plafonon lévő kapcsolódobozba ÁVK-t.
Az ÁVK szerepéről
A biztonságos villamosenergia felhasználást lehetővé tevő megoldások egyik fontos eleme az áram-védőkapcsoló. A készülék megszakítja a táplálást abban az esetben, ha az elektromos rendszerből egy meghatározott értéken felüli áram indul meg a földpotenciál irányába. A legtöbb esetben megkerülő áram akkor tud létre jönni, ha egy I. érintésvédelmi osztályba sorolt fogyasztó készülék test zárlatos lesz, azaz meghibásodás következményeként olyan érinthető vezetőképes rész kerül feszültség alá, ami üzemszerűen nem lehetne feszültség alatt. De az üzemszerűen feszültség alatt álló részek véletlen megérintésekor szintén megkerülő áram indulhat meg a földpotenciál felé az emberen keresztül. Mind a két esetben könnyedén áramütéses baleset következhet be.
- Az elsődleges feladata, hogy védelmet nyújtson közvetett érintés esetén.
- A képes a milliamperes nagyságrendű megkerülő áram érzékelésére.
- Védelmet nyújt a földhibaáram következtében létrejövő elektromos tüzekkel szemben.
- Személy védelemre 10mA és 30mA névleges hibaáram érzékenységű Fi-relé alkalmazható.
- A 10mA és 30mA érzékenységű kivitelek védelmet nyújtanak direkt érintés esetén is.
- A védelmi készülék hivatalos megnevezése Magyarországon: Áram-védőkapcsoló (RCD).
- Az alkalmazása nem minősül önálló érintésvédelmi módszernek.
- A beépítése kötelező dugaljak esetében 20A-ig, kültéri fogyasztók esetében 32A-ig.
Számos más előnnyel is jár az ÁVK-k alkalmazása (az ideális az lenne, ha termenként lenne 1 db):
- A nem kellően alacsony hurokimpedancia (Zs) estében is megvalósítja az előírt lekapcsolási időket TN rendszerben.
- A nem kellően alacsony földelési ellenállás (Ra) esetében is megvalósítja az előírt lekapcsolási időket TT rendszerben.
- Bizonyos mértékben csökkenti a villamos hálózat hibáiból adódó tűzesetek kialakulásának kockázatát.
- A 30mA érzékenységű, vagy attól érzékenyebb készülék az aktív részek megérintése esetében is bizonyos fokú védelmet nyújt.
- Leválasztó kapcsolóként is működik, mivel az összes üzemi vezetőt bontja, továbbá alkalmas az áramkörök kézzel történő nyitására zárására.
- Működése független az elektromos hálózat feszültség szintjétől
Az érintésvédelmi vizsgálatról
Mi esetünkben a vizsgálat kötelező lenne a 40/2017-es NGM rendelet szerint, mert az elektromos rendszert érintő rendkívüli esemény történt. Addig nem szabad áram alá helyezni az érintett részt, amíg nincs pozitív vizsgálati eredmény.
A beázások során a leggyakrabban a falban elvezetett vezetékeket rejtő kötődobozok áznak el, de az elöregedett vezetékek szigetelése is sérülhet. Zárlat esetén tűz keletkezhet.
Ahol alkalmazhatók, a következőket kell — ajánlottan a következő sorrendben — műszeres IEC 61557 szerinti vizsgálattal ellenőrizni:
- a vezetők folytonosságát (lásd a 6.4.3.2. szakaszt);a szigetelési ellenállást (lásd a 6.4.3.3. szakaszt);
- a szigetelési ellenállást a SELV-vel, PELV-vel és a villamos elválasztással megvalósított védelem hatásosságának ellenőrzése céljából (lásd a 6.4.3.4. szakaszt);
- a szigetelési ellenállást a padlózat és a fal ellenállásának/impedanciájának ellenőrzése céljából a polaritás vizsgálatát (lásd a 6.4.3.6. szakaszt);
- a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelmi mód hatásosságát (lásd a 6.4.3.7. szakaszt);
- a kiegészítő védelem hatásosságát (lásd a 6.4.3.8. szakaszt);a fázissorrendet (lásd a 6.4.3.9. szakaszt);a működést (lásd a 6.4.3.10. szakaszt);a feszültségesést (lásd a 6.4.3.11. szakaszt).
A menekülési utakról és vészkijáratokról
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről (továbbiakban Munkavédelmi Rendelet)
- § (1) bekezdése alapján: „A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.”
- § (3) bekezdése alapján: „Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.”
Egy kép többet mond bármennyi szónál. A főbejáratot ismeritek. A falon a 2017-es vészhelyzeti térkép látható. Nincs jelölve, hogy a bal oldalon lévő ajtó nem használható.
Tűzjelző, vészhelyzeti kockázatok
Találtunk az épületben egy kiszerelt tűzjelzőt, aminek félkör az utánvilágító táblája.
Az épületben 2022.11.29-én és 30-én is volt éles tűzriadó.
Több tényező egymásra rakódása okozza a legtöbb tragédiát. Itt TIG-ben jelenleg a kockázatok:
|
Nem véletlen, hogy eddig a szülőket nem engedték oda. (Kivéve október 27-én három személyt.)
Miért most?
Hétfőn este volt a bejárás. Az ott észrevett dolgokat a helyszínen lévő gondnoknak, portásnak elmondtuk. Az esetlegesen szükséges intézkedéseket azonnal meg tudták hozni. Először igazgató urat és vele együtt a tankerületi igazgató asszonyt, valamint polgármester urat értesítettük. Szerettük volna a szülőknek történő közzététel előtt észrevételi lehetőséget biztosítani. Valamint ennek a cikknek a megírása, szakértőkkel történő konzultáció is igényelt némi időt.
Igazgató úr reagált egyedül, de eddig semmilyen korrekciót nem kért a jegyzőkönyvvel és a kísérőlevéllel kapcsolatban.
Korábban sikerült elérni, hogy az október 27-ei bejáráson jelen lehessen szülő. Utólag tudtuk meg (a képviselőtestületi ülésen valamint Vécsey képviselő úrtól), hogy ezen GTIG SZMK koordinátor vett részt két másik szülőtársával. A látogatáson tapasztaltakról a szülőket nem tájékoztatta. Sőt magáról a bejáráson való részvételről sem szólt előtte a szülőknek.
A visszaköltözés előtt levelet írtam tankerület igazgató asszonynak, amire még nem kaptam választ:
Feladó: György Ali
Date: 2022. nov. 26., Szo, 23:54
Subject: Oktatás biztonságos feltételeinek létrejötte a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban
To: <
Tisztelt Szabóné Forgács Gabriella!
Fábián Bertalan intézményvezető úr a Kréta rendszerben 2022.11.25-én küldött üzenetében többek között a következőket írta: „A mai bejárás alkalmával elhangzott, hogy az oktatás biztonságos feltételei létrejöttek, tehát visszajöhetnek a tanulók az épületbe.”
Kérem, az erről készült írásos feljegyzést, az alátámasztó dokumentumokat, vizsgálatok eredményét küldje el részemre. Ki vagy kik részéről hangzott el, hogy az oktatás biztonságos feltételei létrejöttek?
A következőket is írta igazgató úr: „A különböző ellenőrzések, mérések már a hét végén megkezdődnek, és a jövő héten is folytatódnak. Ezeknek a jegyzőkönyve csak a műszaki átadás-átvétel lezárultával lesz teljes.”
Ez azt jelenti, hogy 2022.11.25 előtt még nem volt semmilyen ellenőrzés, mérés? Ha mégis volt, akkor ezek mik voltak? Ezekről készült dokumentumokat is szíveskedjen megküldeni.
Ezt is írta igazgató úr: „Az épület egy része, és az iskolaudvar továbbra is építési terület…” Kérem a részek konkretizálását.
Tekintettel arra, hogy a gimnázium épületében 2022. november 28-tól -két osztály kivételével- már a teljes létszámban jelenléttel történik az oktatás megvalósítása, kérem, hogy fentiekre adott reagálását mielőbb részemre megküldeni szíveskedjék!
Köszönettel:
Ali György
Pedagógusok nyilatkozata
Szeretném felhívni szülőtársaim figyelmét, hogy a pedagógusok által tett felelősséget korlátozó nyilatkozata még mindig hatályban van, így az épületben tartózkodó gyerekekért jelenleg sem vállalja senki a felelősséget. Tudomásom szerint még senki sem vonta vissza. A nyilatkozat szövege a november 7-es rendkívüli képviselőtestületi ülés előterjesztésében volt olvasható először:
„A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban 2022. szeptember 7-én tartott rendkívüli munka- és balesetvédelmi oktatáson részt vettem. Kijelentem, hogy azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, melyeket a munkáltató az iskola épületének felújítása idején rám kíván róni (tanulók mozgásának korlátozása és annak megakadályozása, hogy belépjenek a jelzett építési területre) jelen körülmények között a legnagyobb igyekezet mellett sem tudom garantálni, ezért felelősséget nem vállalok. Emellett kijelentem, hogy nem biztosítottak a biztonságos és hatékony munkavégzés feltételei a jelölt munkaterületen kívüli, de azzal összefüggő, illetve közvetlenül érintkező területeken sem. Probléma a szálló por és zajterhelés, a nagy kiterjedésű beázások és ezek következtében a penészesedés és a dohosság, a nevelőtestületi szoba hiánya, a tantermek szellőztetésének lehetősége, a folyosókon a közlekedési útvonalak beszűkülése, a mellékhelyiségek túlterheltsége, a vagyonvédelem biztosítása....”
Képek
Az oktatási szárny megtekintésekor számtalan fotót és több videót készítettünk, ezekből néhány itt megtekinthető:
